Főoldal | Élő Energia 2009/2013 | Előadók | Zöld Energiával a jövőért | Fenntartható szemléletformálás | Fenntartható mezőgazdaság | Zöld Áram | Támogatók | Hírek | Önkormányzatoknak | Közhasznúsági jelentés | Adatvédelmi tájékoztató | Képgaléria | Elérhetőség |





Szedjük össze magunkat!

Gyál Város Önkormányzata, a “Szedjük össze magunkat” környezetvédelmi kampány keretében nagyszabású szemétszedést hirdetett május 11-ére, amely hatalmas sikerrel zárult, köszönhetően a 100 önkéntes részvételének, többi helyi vállalkozónak.

Az akcióban mintegy 100 önkéntes vett részt, akik a szervezők előzetes felmérése szerint a legszennyezettebb területeket tisztították meg, így a város határában lévő crosspálya melletti hatalmas területet, a Fácános-dűlőt, Némediszőlő határát, az Újtemető melletti területet, illetve a Bocskai utca végében található üres telkeket. A gyülekező 10 órakor volt a gyáli víztoronynál, ahol a résztvevők átvehették a szükséges eszközöket, majd egy rövid eligazítás után elindultak a kijelölt helyszínekre. Az összegyűjtött hulladékok mennyisége: 131 tonna, amelynek lerakói díját az Önkormányzat finanszírozza – többek között- abból a keretből, amelyet az Információs és Technológiai Minisztérium “Illegális hulladéklerakók felszámolása” pályázaton nyert a város. A szemétszedés célja az volt, hogy összefogja azokat az embereket, akik tenni akarnak azért, hogy tisztább környezetben éljenek, hogy eltűnjenek az illegálisan lerakott, gazdátlan szemétkupacok. A városi szemétgyűjtési akció hosszú távon azt szeretné elérni, hogy el se dobjuk a szemetet, és vegyük fel a harcot azokkal szemben, akik illegális szemétlerakókat hoznak létre.

A város távolabb eső területeire Gyál Városfejlesztési és Városüzemeltetési Nonprofit Kft. autóbusszal szállította az akcióban résztvevőket, ezzel is segítve a munkát.

A Zöld Áramlat Alapítvány önkéntesei is támogatják és rendszeresen részt is vesznek a hulladékgyűjtési, szemétszedési akciókban, hogy tisztább élhetőbb körülményeket teremtsünk magunknak és a jövő generációinak.




Konferencia a gyepgazdálkodásról

A „Gyepgazdálkodás a Tisza mentén” címmel szervezett sikeres konferenciát – az Agrárminisztérium támogatásával – a Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány, a Kisgazda Polgári Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Tiszadobon.

A konferencia célja volt: a gazdálkodók figyelmének felhívása – gyepterületeink – szakszerű kezelésének, megóvásának és minél hatékonyabb hasznosításának fontosságára.

A nemzeti kincsünknek tekinthető, az utóbbi években felújított Andrássy kastély adott otthont a konferenciának. A többnyire gazdálkodókból, szakemberekből, civil szervezetek küldötteiből álló résztvevők megtöltötték az impozáns konferencia termet.

A KPE részéről Kékesi Márton főtitkár, Bodnár Mihály – mint szervező és előadó is– valamint Losonczi János Hajdú-Bihar megyei küldöttünk vett részt a rendezvényen.

A köszöntők utáni első előadó Farkas Sándor, az agrárminisztérium parlamenti államtitkára volt – aki a kormányzat és a tárca álláspontját – egyben mint gyakorlati szakember – világította meg.
Felhívta a figyelmünket arra, hogy nekünk, magyaroknak a gyep, mintegy gyűjtőfogalom, az ősidőktől fogva, igen fontos szerepet játszik az életünkben.

A szakszerű és okos gyephasználatra vonatkozó – egyetemi és tudományos előadások között volt hallható Bodnár Mihály prezentációja is az elhanyagolt gyepterületek helyreállításáról.

A KPE és a szakmai háttérmunkájában részt vevő Zöld Áramlat Alapítvány nem csak az előkészítő munkában segített, hanem a konferencia értékelésben, az ajánlások készítésében is szerepet vállal.

A rendezvényt követően a Zöld Áramlat Alapítvány megbeszélésre invitálta a szakembereket a „Környezetvédelem a mezőgazdaságban”
című, összeállítás alatt lévő kiadványának ismertetésére és tartalmi részeinek megvitatására.




Agrár környezetvédelmi fórum Győr-Moson-Sopron megyében

Győrasszonyfa nem először ad otthont a Kisgazda Polgári Egyesület és a Zöld Áramlat Alapítvány által szervezet fórumnak.

Az április 24-i fórumot Győrasszonyfa polgármestere, Valiczkó Mihály nyitotta meg, köszöntötte Kara Ákos Államtitkár Urat, Turi-Kovács Bélát a KPE Elnökét és a megjelenteket.
Megköszönte, hogy ilyen szép számmal jöttek el környékbeli polgármesterek és szakemberek, külön köszöntötte a határon túlról, Felbár községből érkezett Bodó Sándor polgármestert és a település plébánosát.

Turi-Kovács Béla országgyűlési képviselő, a KPE Elnöke felszólalásában ismertette a mezőgazdaságban 8 év alatt elért eredményeket, külön kihangsúlyozta, hogy ma 70 ezerrel többen dolgoznak az agráriumban, mint 2010. előtt. A mezőgazdaság kibocsájtása évről-évre nő, köszönhetően a támogatásoknak is, növekednek a beruházások, a mezőgazdaság egyre korszerűbb termelésre képes.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy az éghajlatváltozás tényként kezelhető. Elsősorban azonban nem az okok felderítésével szükséges foglalkozni, hanem a várható károk enyhítésével. Azt is kiemelte, hogy kevesen beszélnek arról, hogy Magyarország földrajzi fekvésénél fogva akár haszonélvezője is lehet az éghajlat változásnak, ha arra kellőképpen felkészülünk. Kiemelte még, hogy bármilyen nézetet valljunk az éghajlatváltozásról, a Magyarországon átfolyó természetes vizek visszatartása és tárolása múlhatatlanul szükséges.

A rendezvényt megelőzően a Zöld Áramlat Alapítvány, Workshop keretében megbeszélést tartott agráripari szakemberekkel az Alapítvány egyik készülő projektje, az Útmutató második részének,
A környezetvédelem a mezőgazdaságban című, tájékoztató kiadvány témáiról.

A rendezvényt követően egy másik Worshop keretében az Alapítvány klímavédelmi projektjének elemei kerültek megvitatásra.





Civil véradás napja

Alapítványunk is részt vett a Miniszterelnökség Civil és Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Helyettes Államtitkársága az Országos Vérellátó Szolgálattal, valamint a fővárosi és a megyei Civil Információs Centrumokkal közösen szervezett első Civil véradáson.






Szélerőműveket építene és több pénzt adna elektromos autók vásárlásához az MNB

A Polgári Kisgazdák és a Zöld Áramlat Alapítvány munkatársai – mely alapítvány a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés terén is szakmai háttéranyagokat készít a Kisgazda Polgári Egyesületnek – jelentős előre lépésnek látja az MNB programját hazánk versenyképességének javításában. Meglátásunk szerint ebben a programban kiemelt szerepe lesz a megújuló energiaforrásoknak és az energiahatékonyság javításának.
(KPE)


Az energiagazdaságnak is fontos szerepet szán Magyarország kívánatosnak tartott versenyképességi fordulatában a Magyar Nemzeti Bank 330 pontból álló Versenyképességi programja, amelynek végrehajtásával a készítők szerint a magyar fejlettségi szint 2030-ra az osztrák fejlettség 80-90 százalékára emelkedhet. A program több érdekes új, konkrét javaslatot is tartalmaz, például 50 százaléka alá csökkentené az energiaimport arányát, növelné a szélerőművek és a geotermikus erőművek számát, 2030-ra a jelenlegi nem egészen 15 százalékról 30 százalékra emelné a megújuló energiaforrások arányát, valamint növelné az elektromos autók vásárlásához nyújtott állami támogatás mértékét és a támogatottak számának.

A terjedelmes anyag szerint a továbbra is szükségesnek tartott versenyképességi fordulatnak 12 kulcsterületen kell megvalósulnia, ezek egyike az egy területként kezelt modern infrastruktúra és (hatékony) energetika. A program számos olyan, evidenciának számító általánosságot tartalmaz, mint például hogy “a hatékony energiafelhasználás kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország gazdaságilag hosszú távon is versenyképes legyen”; ugyanakkor több konkrét, a korábbi hasonló kormányzati stratégiai dokumentumban nem szereplő célszámot is kijelöl az anyag néhány nagy téma köré csoportosítva.

Energiafüggőség csökkentése

A programjavaslat legfontosabb célja a nettó energiaimport 50 százalék alá csökkentése Magyarország teljes energiafelhasználásában 2030-ig.
Ez egyértelműen új elemnek tűnik, a konkrét számot tartalmazó importfüggőség-csökkentési cél a korábbi hivatalos kormányzati stratégiai anyagokban explicite nem jelent meg. Míg az 1990-es évek elején még 50 százalék alatt volt, a legutóbbi adatok szerint napjainkban 55 százalék körül alakul Magyarország energiaimport-függősége, ez alapján a feladat évtizedes távlatban nem tűnik megoldhatatlannak.

A kormányzat részéről mindeddig csak a tavaly valamivel 30 százalék feletti hazai villamosenergia-import megszüntetésére vonatkozó konkrét cél hangzott el, miközben a teljes magyar energiaimport zömét, mintegy háromnegyedét a fosszilis energiahordozók teszik ki. Az áramimport-függőséget a kabinet Lázár János korábbi kancelláriaminiszter 2018-as szavai szerint “tíz éven belül” számolnák fel, nem utolsó sorban a Paksi Atomerőmű bővítésével, illetve megújuló energiaforrások telepítésének támogatásával. A 2012-es kiadású, jelenleg frissítés alatt álló Nemzeti Energiastratégia több lehetséges forgatókönyvet tárgyalva a legnagyobb javulást e téren az atom-szén-zöld forgatókönyvtől várta, aminek megvalósításával az importfüggőséget a villamosenergia-termelésünk 14 százalékát kitevő export válthatja fel 2030-ra.

Az áramimport megszüntetése a Paksi bővítés, a régi blokkok üzemidejének meghosszabítása, valamint a kis és nagyobb naperőművek várható további terjedésével teljesíthetőnek tűnik a 2030-as évek elejére. Ebben kiemelt szerepe lehet a régi és új paksi blokkok párhuzamos üzemelésének, azonban a régi blokkok 2031 és 2037 közötti fokozatos leállításával további 2000 MW tűnik majd el a rendszerből.

Az MNB versenyképességi programjának többi, energetikával kapcsolatos célja gyakorlatilag az importfüggőség csökkentésének célja alá tagozódik be, a megvalósításra vonatkozó konkrét javaslatokkal együtt, amelyektől egyéb járulékos előnyöket is vár tőlük a jegybank.

Energiahatékonyság javítása

Az importarány mérséklésének egyik legkézenfekvőbb módja a hazai fogyasztás pazarlások visszaszorításával megvalósítható csökkentése. A program felhívja a figyelmet, hogy a magyar gazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban magas, elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdoníthatóan. Bár a gazdaság egészében csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás 2005 és 2015 között, az iparban azonban nőtt az energiaintenzitás itthon, miközben az Unióban csökkent. A hazai épületállomány kétharmada energetikai szempontból továbbra is elavult. Ezért az MNB versenyképességi programja szerint több eszközzel is érdemes támogatni az energiahatékonysági beruházásokat a program szerint, amelyek között újdonságok is vannak a korábbi tervekhez képest.

Az energiahatékonyságot már a Nemzeti Energiastratégia és az Új Széchenyi Terv is a prioritások között említi, azonban az ebben megcélzott, az energiahatékonyság érzékelhető növelését szolgáló komplex lakásépítési, felújítási támogatási rendszer kialakítása továbbra is várat magára. Bár az elmúlt években több célzott program indult, az energiahatékonyság javítására összességében nem jutott elegendő forrás. Az egyik legjobb eszköznek tartott, egyebek mellett nyílászárócserét, utólagos szigetelést, napelemes rendszerek kiépítését támogató lakossági pályázatokra csupán aprópénz, szakmai vélemények szerint a szükségesnél rendre legalább egy nagyságrenddel kevesebb forrást biztosítottak.

Így nem igazán nevezhető váratlan fejleménynek, hogy az eredmények is elmaradtak. Az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2015-ben Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet adott ki 2020-ig. A 176 oldalas anyag 2020-ra kitűzött célja a hazai primerenergia fogyasztás 1009 petajoule-ra csökkentése volt, ennek teljesítése azonban erősen kétséges, mivel 2017-ben Magyarország primerenergia-felhasználása 0,9 százalékkal 1115 PJ-ra nőtt. A magyar nemzetgazdaság energiafelhasználása uniós összehasonlításban továbbra is magas, ami elsősorban a hazai vállalkozások és háztartások elavult energiagazdálkodásának tulajdonítható. Habár Magyarországon 2005 és 2015 között 18 százalékkal csökkent az egységnyi kibocsátásra jutó energiafelhasználás, még ma is megközelítőleg kétszerese az uniós átlagnak.

Az energiahatékonyság növelésére javasolt új intézkedések:

A vállalati energiafelhasználás hatékonyságának növelése adókedvezményekkel
Az energetikai auditálás bevezetésének támogatása állami forrásokkal
Háztartások energiahatékonyságának javítása a felújítások állami támogatásának erősítésével
Szabályozott energiaárak további csökkentési lehetőségének folyamatos vizsgálata
A villamosenergia hálózat nagy kapacitású áramtárolókkal való kiegészítése
50 milliárd forint szél és naperőművek támogatására
25 milliárd forint a kkv-k környezetvédelmi célú beruházásainak támogatására
A víziközművek felújítása és felszerelése okosmérőkkel
A szennyvízelvezetési infrastruktúra bővítése a 2000 főnél kisebb településeken és a szennyvíztisztító üzemek számának növelése, rekonstrukciója
Az újrahasznosított hulladék arányának növelése és a betéti díjas rendszer bevezetése
Az elektromos járművek támogatásának erősítése.
(portfolio.hu)




Környezettudatosságra nevelés



A szemét elhelyezés, különösen a veszélyes és műanyag hulladékok óriási mértékű növekedése napjainkban a Föld egyik legnagyobb globális környezetvédelmi problémáját okozzák.
A hulladék elsősorban akkor válik globális problémává, amikor
egy-egy ország nem tudja kellőképpen kezelni saját hulladékát, ezért azok bekerülnek a folyókba, majd tengerekbe és óceánokba.
A tengerekbe éves szinten több mint 12 millió tonna műanyag hulladék kerül, amely súlyosan veszélyezteti az élővilágot és napjainkra már a táplálékláncokba is beépült.

A Zalakomári Somssich Antal Általános Iskola a nagykanizsai IMRO DDKK Környezettudatos Tanácsadó Kft.-vel együttműködve, február 27.-én projektnapot szervez diákjai számára, melynek témája a műanyag hulladékok csökkentésének lehetséges módjai, a szelektív hulladékgyűjtés, a hulladékok ártalmatlanítása és újrahasznosítása, a komposztálás és a tudatos vásárlás.
A projektnap segítségével az iskola pedagógusai próbálják felhívni a gyerekek figyelmét a globális problémára, és lehetséges alternatívákat mutatnak be a környezetvédelmi károk csökkentésének érdekében.




A teremtett világ védelme



A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége
és a Zöld Áramlat Alapítvány
tisztelettel meghívja Önt a
„A teremtett világ védelme”.
című környezetvédelmi, ingyenes konferenciájára.

A rendezvény Időpontja:
2018. november 20., kedd 9.00 óra.
Helyszíne:
Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér.
II. emeleti Konferenciaterem
1067 Budapest VI., Eötvös u. 10.


Előadók: SOLTÉSZ MIKLÓS egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Miniszterelnökség,
KÉKESI MÁRTON kuratóriumi tag, Zöld Áramlat Alapítvány,
NEMES CSABA főosztályvezető Innovációs és Technológiai Minisztérium,
DR. BICZÓ L. IMRE, tudományos főmunkatárs, Környezetmérnöki intézet - Óbudai egyetem






Az EP támogatja a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat

A Polgári Kisgazdák szakmai álláspontja szerint is helyes és igen csak időszerű lépés a műanyaghulladék mennyiségének csökkentése. Ezt a jogszabályi változtatások, szigorítások és a szemléletformálás eszközeivel lehet sikerre vinni. Különösen az egyszer használatos – nagy mennyiségben piacra dobott – műanyagok jelentenek veszélyt a környezetünkre. A Zöld Áramlat Alapítvány, mint a KPE-t segítő civil szervezet már eddig is részt vett, és szándékai szerint ezután is részt kíván venni ebben a szemléletformáló munkában. (kpe.hu)

Megszavazta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokról szóló javaslatot szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése; betiltanák azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.

A strasbourgi ülésen hatalmas többséggel, 571:53 arányban elfogadott határozat alapján 2021-től betiltanák többek között a műanyag evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat, italkeverőket és léggömbpálcikákat, amelyeket kizárólag fenntartható anyagokból lenne szabad készíteni. Emellett a tagországoknak legkevesebb 25 százalékkal csökkenteniük kellene 2025-ig azon egyszer használatos műanyag termékek használatát, amelyeknél egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő alternatívák.

MTI








Magyarország is a műanyag zacskók betiltását tervezi, és emelkedő termékdíjakat

A Polgári Kisgazdák és a Zöld Áramlat Alapítvány szakértői fontos és kellő időben meghozott döntésnek tartják a műanyag zacskók használatának korlátozását megcélzó intézkedést.

Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy két irányból – a kereskedők és kibocsájtók, illetve a vásárlók, felhasználók – oldaláról is szükséges lépéseket tenni, ennek a súlyos környezeti problémának az orvoslására.

A termékdíj törvény szigorításával, a díjtételek emelésével a kereskedőket, áruház láncokat lehet a műanyag zacskók kibocsájtásának csökkentésére szorítani.

A környezetvédelmi szemléletformálás eszközével a felhasználók oldaláról lehet a „keresletet” hathatósan csökkenteni. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy a környezetvédelemmel érdemben foglalkozó civil szervezetek ebbéli tevékenységükben támogatásban részesüljenek.

(Kékesi Márton KPE környezetvédelmi szakértő)

Jelentős szigorítást terveznek 2019-től a műanyag zacskók és az egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében – közölte ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Várhatóan szeptember végén hozzák nyilvánosságra azt a jogszabálytervezetet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várja az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM); a szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának teljes tiltását tervezi.

Az ITM közleménye szerint Magyarországon évente több mint 80 darab műanyag zacskót használnak el fejenként, amelyek jelentős része egy használat után azonnal hulladékká válik. A műanyaghulladékok jelentős része hasznosítás helyett lerakóba kerül, még rosszabb esetben a környezetet szennyezi. A természetbe kikerülő műanyag nem csak az állatfajok elpusztulása miatt jelent óriási kárt, de a műanyagok bekerülnek a táplálékláncba, végső soron az élelmiszerekbe és az ivóvízbe is.

A tárca felidézte, hogy Magyarország a vonatkozó európai szabályozást évekkel megelőzve jelentős mértékű termékdíj megfizetését írta elő, amivel sikerült csökkenteni a forgalomban lévő műanyag zacskók számát. (Arra nem tér ki a közlemény, hogy tavaly éppenséggel nem szavazott meg egy termékdíj-növelő törvénymódosítást a parlament.)

Az ITM javaslatot dolgozott ki a műanyag zacskók felhasználását korlátozó intézkedésekről a környezetvédelmi termékdíj-szabályozás keretében. A termékdíjtörvény módosításával várhatóan emelkedik a nagyon könnyű műanyag zacskók és a könnyű műanyag zacskók díjtétele. Ezek a gyakorlatban jellemzően a boltokban található “letéphető zacskók” és “csíkos szatyrok”. Ezen kívül nő az egyszer használatos műanyag poharak, edények termékdíja, valamint a kör tovább bővül az egyszer használatos műanyag evőeszközökkel, mint például a kanál, villa, kés, keverőpálca és a szívószál – közölte a szaktárca.

Az ITM tervei szerint 2021. január 1-jétől teljesen betilthatják a műanyag zacskókat.

A környezetre különösen nagy veszélyt jelentő, oxidatív úton aprózódó műanyag zacskók forgalmazását a szaktárca várhatóan már 2019. július 1-jétől betiltja. Az ilyen zacskók gyártásánál olyan adalékanyagokat használnak, ami miatt a műanyag idővel kis részecskékre hullik szét, de biológiailag nem bomlik le. Az aprózódás az összegyűjtést is lehetetlenné teszi, viszont megnő a műanyag táplálékláncba történő bekerülésének kockázata. A tervek szerint a műanyag zacskókra darabszámon alapuló termékdíjat kell fizetni, ami a kereskedőket jobban ösztönözheti arra, hogy ezeket a zacskókat más termékekkel helyettesítsék.
Az intézkedés hatására a vásárlók is a hulladékszegényebb csomagolási, tárolási megoldásokat részesíthetnék előnyben – jelezte a minisztérium. A tervezett intézkedésekkel Magyarország az Európai Unió több tagállamához hasonlóan az egyes műanyagtermékek korlátozásáról szóló uniós irányelvjavaslatban foglaltak megvalósítására törekszik – hangsúlyozta közleményében az ITM.

(greenfo/MTI)




A klímavédelmi követelmények csak az atomenergiával teljesíthetőek

A klímavédelemhez kapcsolódó nemzetközi követelményeket csak úgy lehet teljesíteni, ha az atomerőművek továbbra is üzemben maradnak, illetve épülnek újabbak – mondta a párizsi atomipari szakkiállításon tartózkodó Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter telefonon az MTI-nek.

A miniszter látogatása során szakmai egyeztetéseket folytatott William D. Magwooddal, a OECD NEA (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökség) főigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, az orosz Roszatom vezérigazgatójával és Bernard Fontanaval, a francia Framatome elnök-vezérigazgatójával.

A World Nuclear Exhibition szakkiállítás helyszínéről szólva Süli János elmondta: Európában Franciaország a legmeghatározóbb atomenergia-termelő, 58 reaktor biztosítja az ország áramellátásának csaknem 80 százalékát. A szakmai rendezvényen mintegy 650 cég, illetve több mint 20 ezer érdeklődő vesz részt a világ minden részéről.

A miniszter tájékoztatása szerint nagy az érdeklődés a két új paksi blokk iránt, többen szeretnének beszállítóként részt venni a munkában. Süli János hangsúlyozta, az orosz-magyar államközi szerződés szerint a paksi beruházás fővállalkozója a Roszatom, az orosz cég választja ki a beszállítókat, alvállalkozókat az erőmű építéséhez, a magyar fél ezek minősítésében vesz részt.
A párizsi kiállításon ugyanakkor a magyar delegáció tájékoztatta és bátorította az érdeklődőket, hogy a fővállalkozó által kiírt tendereken vegyenek részt, illetve ennek során működjenek együtt magyar vállalkozásokkal.

A miniszter felidézte, hogy a paksi beruházás értékének 55 százalékát uniós közbeszerzésekkel kell lebonyolítani, valamint a kormányközi megállapodás értelmében cél a 40 százalékos magyar beszállítói arány elérése.

Süli János csütörtökön Párizsban részt vesz az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) ülésén is, amelynek témája az atomenergia jelene és jövője.

(MTI)




Fenntartható mezőgazdaság

A gyulai Polgári Kisgazdák, a helyi Gazdaegyesület és Kertbarátkör szervezésében került sor május 31-én délután sikeres agrár fórumra a Gyulán

A gyulai kisgazdák részéről a helyi elnök Werner György köszöntötte a résztvevőket majd Kékesi Márton ismertette a Zöld Áramlat Alapítvány által készített – a gazdáknak, kiskert tulajdonosoknak szóló – tájékoztató kiadványt. A Földművelésügyi Minisztérium által támogatott, 2017-ben készült kiadvány – a házi állattartás példáján bemutatva – ajánlásokat, hasznos tanácsokat ad a kistermelőknek. A kiadvány célja az, hogy a hazai kistermelők termékeinek feldolgozottsági szintje növekedjék és ezáltal a gazdálkodók jövedelme is nagyobb legyen.





A felvezető előadás utáni kérdések és hozzászólások az agrárium igen széles spektrumát fogták át, többek között a biogazdálkodás, az őshonos fajták, a fiatal gazdák helyzete, az agrárhitelezés, az adminisztráció, a szövetkezés kérdéskörét. A felszólalók reményüket fejezték ki, hogy a Polgári Kisgazdák illetve az Alapítvány munkatársai eljutatják a gazdálkodókat érintő fontos észrevételeiket az agrártárcához, hozzátették hogy Nagy István miniszter úr szakmai pályafutása és miniszterként tett nyilatkozatai alapján abban bíznak, hogy összefogással meg tudjuk oldani az agrárium, a gazdák előtt álló kérdéseket.




Áder János: a városoké a kulcsszerep a klímavédelemben

A KPE és a Zöld Áramlat Alapítvány hosszú ideje folytat azért felvilágosító munkát, hogy a mezőgazdaságban érdekeltek kapcsolódjanak be a klímavédelem, elsősorban a változó időjárási viszonyokból következő hatások megelőzésébe. Álláspontunk szerint a klímaváltozás Magyarországon egyaránt kedvező és kedvezőtlen befolyással lehet a mezőgazdasági tevékenységre, ezért fontos tudományos feladat is, ugyanakkor tapasztalati felmérést is igényel, hogy milyen beavatkozások szükségesek a mezőgazdaság fejlesztése során. A Zöld Áramlat a KPE támogatásával folytatni kívánja azt az országos tevékenységét, amely azt vállalja, hogy eljuttatja a legújabb eredményeket a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédéséhez, a kedvező hatások erősítéséhez. (Turi-Kovács Béla KPE országos Elnök, Kékesi Márton Zöld Áramlat Alapítvány, környezetvédelmi szakértő)

A klímavédelemben a kulcsszerep a városokra hárul – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn, miután hivatalában fogadta Tarlós István Budapest főpolgármesterét és a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) tagjait. Ahhoz, hogy eredményesek legyünk az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, a döntő szerep a városokra, különösen a nagyvárosokra hárul. A kibocsátás 70 százalékáért ugyanis ezek felelnek – mondta az államfő.

Az Under2 nemzetközi klímavédelmi együttműködésről szóló tárgyalás után Áder János közölte: Budapest 2015-ös belépése után most az MJVSZ tagjai is egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a mozgalomhoz.





Az államfő azt mondta, a 2015-ös párizsi klímaegyezménnyel „lélektani áttörés” történt, de még mindig rengeteg a tennivaló, a kitűzött cél eléréséhez a nemzeti vállalások nem elegendőek.

Az Under2 kezdeményezés legfontosabb célja, hogy a csatlakozók vállalják: 2050-ig 80 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását – mutatott rá Áder János. Elhangzott, hogy a nemzetközi mozgalom tagjai ma már világszerte több mint egymilliárd embert képviselnek.

Áder János hangsúlyozta: a közös cél, hogy élhető környezetet, fenntartható gazdaságot, urbanizált térséget hagyjunk a következő generációkra.

Tarlós István főpolgármester elmondta, az utánunk jövő generációkat érintő problémák közül az egyik legégetőbb a globális klímaváltozás kérdése.Az államfő 2015-ben kereste meg a nemzetközi szervezethez való csatlakozás miatt, és a Fővárosi Közgyűlés még abban az évben döntött Budapest csatlakozásáról. Budapest azóta kidolgozta klímastratégiáját, és azt rendelkezésre bocsátja a 23 megyei jogú város polgármesterének – közölte.
Az államfő az MVJSZ elnökétől, Szita Károly (Fidesz-KDNP) kaposvári polgármestertől kérte, hogy a kezdeményezést továbbítsa a megyei jogú városok polgármesterei felé. Szita Károly elmondta, a megyei jogú városok egyhangúlag döntöttek arról, hogy „a klímavédelem nemzetközi éllovasai lesznek”.

Ezek a városok 2022-ig több mint százmilliárd forintot költenek majd klímavédelemre, energiahatékonyságra és fenntarthatóságra – közölte, és példaként említette, hogy a közintézmények jelentős részét energiahatékonnyá teszik, megújuló energiaforrásokat kötnek a közösségi rendszerekre. Az említett összeg egy része európai uniós forrásból, másik része a Modern városok programból származik – jelezte Szita Károly.

MTI, magyaridok.hu
Fotók: Szigetváry Zsolt, MTI Fotó






Atomenergiával a klímavédelemért

A két új paksi orosz blokk rendíthetetlen hazai politikai és szakmai ellenzői továbbra is azzal próbálják szédíteni a magyar állampolgárokat, hogy az atomenergia elavult és veszélyes technológia, ezért az országok többsége már nem ezt az utat járja. Magyarországnak ezért nem szabad megépíteni az új blokkokat, helyette inkább a megújulókat kellene támogatni. Nézzük meg, hogyan is látja az atomenergia és a megújulók valós helyzetét egy mértékadó nemzetközi szervezet!

A Nemzetközi Energiaügynökség 2017. november 14-én publikálta a szakemberek bibliáját, a globális energiaipari előrejelzését tartalmazó World Energy Outlook 2017 című kiadványát, amely a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó jövőképet mutat be a globális energetikával, valamint a párizsi klímaegyezményben foglalt célok megvalósíthatóságával kapcsolatban.

A kiadvány első alkalommal ismertet egy úgynevezett fenntartható fejlődés forgatókönyvet. Ez lényegében útmutatás a fenntartható gazdasági fejlődéshez szükséges kulcsfontosságú energetikai célok eléréséhez, amelyek eredményeként tisztább lehet a levegő, és biztosítható az egyetemes hozzáférés az energiához, valamint csökkenthetők az energiabiztonsági kockázatok. A középpontban a párizsi klímavédelmi egyezményben foglalt célok elérése áll.

Ez lényegében egy zöld forgatókönyv, amely azt vetíti előre, hogy a globális áramtermelés 2016. évi értéke 2040-ig másfélszeresére nőhet. Ez óriási növekedés, amely azt jelenti, hogy a fejlett és a fejlődő országoknak is egyre több villamos energiára lesz szükségük, amelyet csak növekvő számú erőmű tud biztosítani. Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb megállapításokhoz.

A szakmai szervezet értékelése szerint a klímavédelmi, ellátásbiztonsági és gazdaságossági célokat is szem előtt tartva mindez kizárólag úgy érhető el, hogy 2040-re a 2016. évi adatokhoz viszonyítva az atomerőművek által termelt villamos energia mennyiségét több mint kétszeresére, a megújulók által termelt energia mennyiségét pedig csaknem a négyszeresére kell növelni. Közben a fosszilis erőművek által megtermelt áram mennyiségét összességében felére kell csökkenteni.

Tehát szó sincs arról, hogy kizárólag megújuló forrásokkal ki lehetne elégíteni az igényeket! A klímavédelmi célok eléréséhez a fosszilis termelést radikálisan csökkenteni kell, de ezzel párhuzamosan elengedhetetlen az atomerőművek részarányának növelése, hiszen a megújulók önmagukban nem képesek biztosítani az ellátást.

Fontos azt is kiemelni az atomenergia jövőbeni európai létjogosultságával kapcsolatban, hogy a kiadvány zöld forgatókönyve szerint 2040-ig az Európai Unió nukleáris alapú villamosenergia-termelése növekvő tendenciát mutat, azaz vitathatatlanul a nukleáris kapacitások fenntartása, kisebb mértékű növekedése várható. Röviden a lényeg: az Európai Unióban a jövőben megkerülhetetlen lesz az atomenergia.

Tehát a világ nem a megújulók kizárólagossága felé halad. Nem is haladhat, hiszen a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazásának milyen műszaki és technológiai korlátai vannak, ezért például egy adott energiamixben a megújulók túlzott aránya súlyos következményekkel jár. Jó példa erre Németország esete. Az eltúlzott megújulós fejlesztések és támogatások sokkoló következményekkel jártak.

Az évről évre növekvő megújulós kapacitások dacára folyamatosan növekszik a szén-dioxid-kibocsátás, a gázfogyasztás és például a háztartási villamos energia ára is. Tanulságos a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tavaly december elején publikált nemzetközi ár-összehasonlítása. Az adatok szerint Koppenhágában 31,26 eurócent (97,5 Ft/kWh), Berlinben 30,88 eurócent (96,3 Ft/kWh), Budapesten viszont csak 12,22 eurócent (38,1 Ft/kWh) a lakossági átlagos villamosenergia-ár! Párizsban a dánokhoz és a németekhez képest jobb a helyzet, ott egy kilowattóra 18,89 eurócentbe került (58,9 Ft/kWh), aminek oka az, hogy a francia villamosenergia-termelés 70-75 százalékát atomerőművek biztosítják.

A német árak nyilvánvalóan tovább fognak emelkedni, hiszen változatlanul növekvő mértékben építenek be megújulós kapacitást a német rendszerbe. Az áremelkedés szinte megállíthatatlan. A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium legújabb előrejelzése szerint a német megújulótámogatások múlt évre tervezett 26,6 mil­liárd euró­ értéke 2018-ban várhatóan 27,75 milliárd euróra (mintegy 8660 milliárd forintra) fog növekedni. Ezt a támogatási összeget viszont a német fogyasztóknak kell majd megfizet­niük, ami azt jelenti, hogy a német háztartási villamosenergia-­árak ebben az évben már megközelíthetik a 100 Ft/kWh értéket is. Ez az egyik legsúlyosabb következménye a kellően át nem gondolt német megújulós fejlesztéseknek. A németek is kezdik felismerni, hogy jelenlegi formájában az energiapolitikájuk egy zsákutca.

A Nemzetközi Energiaügynökség zöld forgatókönyve egyértelműen jelzi, hogy ha felelősen állunk a jövőhöz, akkor a klímavédelmi célok elérése érdekében az atomenergiára és a megújuló energiaforrásokra egyaránt szükséges támaszkodni. Magyarország a két új orosz blokk megépítésével ezt az utat választja, hiszen a világ többi, az atomenergia jövőbeni szerepét reálisan értékelő és racionális döntést hozó országával együtt kíván haladni a fejlődés fősodrában a versenyképességi, klímavédelmi és ellátásbiztonsági célok eléréséért.

A jórészt politikai célokat követő hazai ellenzők szakmai hozzá nem értésről tesznek tanúbizonyságot, amikor arról beszélnek, hogy a megújulókkal kellene kiváltani az atomenergiát itthon. A nemzetközi trendbe illeszkedő helyes magyar irányt jelzi az is, hogy Pakson a nukleáriskapacitás-fenntartó projekt mellett hamarosan naperőműpark épül. Ez segíti elő a hazai ellátásbiztonsági és klímavédelmi célok teljesülését és az olcsó villamos energia rendelkezésre állását az atomenergiának és a megújuló energiának köszönhetően.

Forrás: http://magyaridok.hu





Fenntartható Közlekedés


A GTTSZ Fenntartható fejlődés tagozatával közös szervezésben 2017. november 21-én került sor a Fenntartható Közlekedés című konferenciára. A rendezvényt nagy érdeklődés kísérte, közel 100 résztvevő hallgatta végig az előadásokat, köztük sok fiatal, nagyrészt egyetemisták.


Az első előadó, Dr. Szaló Péter a Belügyminisztérium főtanácsadója, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökségi tagja „Cél vagy eszköz? A térszerkezet és a közlekedéshálózat fejlesztés összefüggései” című előadásában többek között arról beszélt, hogy az urbanisztika és a várostervezés a közlekedés tudományok társtudománya, a kettő szorosan összefügg. A közlekedés természetesen nem öncélú, hiszen a településeket és az ott élő embereket kell, hogy szolgálja. Szingapúr városállam fejlesztésének példáján bemutatta, hogy hosszú távú tervezés és integrált fejlesztés szükséges a jövőben – elsősorban a közösségi közlekedésre építve – a fenntartható közlekedés megvalósítására. A távlatokat illetően a gyorsvasút fejlesztését emelte ki valamint az M0 –ás körgyűrű tehermentesítését a közeljövő legfontosabb feladatai közül.





Balogh Zsuzsanna, közgazdasági igazgató „Közlekedési stratégiák rendszere (utazási igénytől az utazás megvalósulásáig” előadásában elmondta, az adottságokból, a felmerülő problémákból kell levezetni a célokat és ehhez kell hozzárendelni a szükséges eszközöket, majd kidolgozni a végrehajtás módozatait. Fontos a visszacsatolás is, hogy a végrehajtott fejlesztések hatásait le tudjuk mérni.
Az első lépés a társadalmi és gazdasági helyzet felmérése, ehhez kell igazítani a szükségesnek ítélt fejlesztéseket illetve a források hozzárendelését. A fejlesztési folyamatokat a kereslet kínálat közgazdasági alapvetéséhez hasonlította, ahol a kereslet az igényeket jelenti, a kínálat pedig a szolgáltatásokat, a hosszú távú fejlesztéseket.





Kisteleki Mihály MÁV Magyar Államvasutak Zrt. stratégiai és koordinációs szakértője „A magyar vasúti közlekedés helyzete és lehetséges fejlesztési irányai” című előadását azzal a vasút hazai történetének rövid ismertetésével indította, elmondta, hogy a XIX. században és a XX. század elején igen nagyléptékű fejlesztések történtek, egészen a trianoni békediktátumig. A mai helyzetet, infrastruktúrát értékelve: a hálózat sűrűség jó, de csak a vonalak 15%-a kétvágányú illetve a mintegy 7 600 kilométeres hálózat jó részén sebességkorlátozás lassítja a forgalmat. A közúti közlekedéssel összehasonlítva a vasúti közlekedés – a fenntarthatóságot illetően – előnyben van, példaként említette a kisebb területigényt, a kisebb zaj- és porterhelést, az energia visszatáplálásából adódó előnyöket, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatát.





Horváth Gergő, a Nissan PR és marketing menedzsere „Mit tud tenni egy autóipari szereplő a környezetért?” című előadásában az elektromos autók jövőbeni fejlesztési lehetőségeit mutatta be. Kiemelte, hogy az elektromos, üzemanyag cellás gépjárművek CO2 kibocsájtási értékei kisebbek, mint a robbanómotoros társaiké. Az előadásban betekintést kaptunk a cég terveibe, a már nem is annyira távlati jövőben használható, önvezető elektromos autóról.

A konferenciát záró előadásban Várkonyi Erzsébet a GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata részéről „A közlekedés és környezetvédelem” előadásában rövid összefoglalást adott a hazai és Európai uniós szabályozási elvekről - a közlekedés környezetterhelésével kapcsolatban. A CO2 a CO az NOX a kén, a korom és por, mint szennyező elemek és a zajterhelés került felsorolásra. Megemlítette, hogy a légi közlekedés és a hajózás esetében is szükséges lenne a megfelelő határértékek kidolgozására.




Előadás Kunszentmártonban

A téma igencsak aktuális, a víz kérdésével világszerte a közéleti, tudományos és szakmai szervezetek foglalkoznak.

A víz a jövőnk? címmel az alapítványunk részéről Kékesi Márton tartott előadást illetve beszélgetett a rendezvény résztvevőivel.

A vízzel összefüggésben a fenntartható fejlődés, az agrárium, az öntözés, a közlekedés és az energiatermelés kérdéskörét érintette az előadás illetve a résztvevők hozzászólásai.







Elektromos autók – A jövő már elkezdődött, és itt gördül az utakon

Egyre több zöld rendszámú autó közlekedik a zalai utakon is. A pár éve még csodának számító elektromos meghajtású járművek ma már a környezettudatos családok és cégek számára állami támogatással is megvásárolhatók. ..





A közvélemény gyakran a Teslával azonosítja a nem belsőégésű motor hajtotta gépjárműveket, pedig a többi autógyártó cég is elkezdte már a hibrid és a tisztán elektromos meghajtású autók gyártását.

Becslések szerint 10-20 éven belül érik el az elektromos autók akkumulátorai azt az árat és teljesítményt, amikor a nagyközönség számára is érdemes lesz a környezetbarát gépjárműveket választani a hagyományos benzines vagy dízeles meghajtás helyett.
Már most kiépített töltőállomás hálózat működik hazánkban is, így gond nélkül lehet elektromos autókkal közlekedni.
Zalaegerszegen két villámtöltő található, egy a Dísz téren, a másik pedig a Zalakerámia Sport és Rendezvénycsarnok mellett.
Az autókat éjszakai árammal, otthon is lehet tölteni, egy feltöltés általában elegendő egy autózásra.

Ma egy 26 kWh kapacitású akkumulátorral kb 140 km-t tudunk megtenni, míg egy nagyobb aksi, ami 30 kWh, már 200-210 km-re elegendő lendületet ad.
Az akkumulátor teljes feltöltése 6-8 óra, ez éjszaka vagy napközben a munkahely közelében levő nyilvános töltőn könnyen megoldható. Ha a gyors, villámtöltést választjuk, akkor pedig 20-25 perc alatt 80%-os töltöttséget érünk el. Ez pont egy pihenésnyi idő egy benzinkúton, ha hosszabb útra megyünk.

Az elektromos autók sem végsebességben sem gyorsulásban nem maradnak le az azonos kategóriájú hagyományos gépjárművek mögött.

Bár ma még az elektromos autók árai magasabbak az azonos kényelmi kategóriába eső normál meghajtású autókénál, érdemes megfontolni, hogy lecseréljük a füstös, zajos kocsinkat.
2016. október 27-től az állam maximum 1,5 millió forinttal vagy a bruttó ár 21%-ával támogatja az elektromos autók vásárlását, így könnyítve a döntést.

Az elektromos autók esetében sokkal alacsonyabb az üzemben tartási költség, nincs olajcsere, problémás sebváltó, generátor, önindító; az elektromos áram lényegesen olcsóbb a benzinnél és a dízelnél.
Egy középkategóriás villanyautót venni annak érdemes, aki napi 50-100 km-t autózik, ilyenkor az új, környezetbarát autó megtérülése 3-4 év.

http://www.zaol.hu/



Hogyan lehet a szélenergiát tárolni?

Az Agroinform.hu internetes portálon jelent meg egy érdekes írás, melyben a szélenergia hatékony tárolására tett újabb németországi kísérletről számol be Dr. Kölcsey Tamás környezetvédelmi rovatvezető. A cikk utal egy fejlesztési koncepcióra, ami a szélerőművek által termelt áramfelesleget hőenergia formájában tárolná. A német példát szem előtt tartva érdemes elgondolkodnunk az – élénk vitát is kiváltó – hazai energiapolitikai elképzelésekről is.






A Polgári Kisgazdák álláspontja szerint az energia ellátásban is a kiegyensúlyozottságra kell törekedni, tehát, hogy a versenyképességi, az ellátásbiztonsági és a fenntarthatósági szempontok egyaránt érvényesüljenek.

Németországban az un. Energiewende /energia fordulat/ koncepciója során igen ambiciózus célokat tűztek ki a megújuló energia részarányának növelését illetően, egyúttal egy sor atomerőművet bezártak. Az új koncepció és a gyorsan meghozott intézkedések, azonban jónéhány olyan problémát okoztak, amelyre nem vagy nem ilyen mértékben számítottak.


A versenyképességgel kapcsolatosan megjegyzendő, hogy

• Németország energiaimportja és ezáltal energiafüggősége számottevően nem csökkent

• a vállalatok számára a változó környezethez való alkalmazkodás is új kihívásokat eredményezett

• a munkaerő piacon is zavarokat okozott a gyors váltás, elsősorban az atomerőművek bezárása miatt

• nem utolsó sorban, ha csekély mértékben is, de nőtt a végfelhasználók energia költsége

A fenntarthatósággal kapcsolatban:

• a károsanyag kibocsájtás sem csökkent abban az ütemben, ahogy azt előzetesen várták, elsősorban azért mert az atomerőművek /gyakorlatilag nulla üvegházhatású gáz kibocsájtók/ kiesése kapcsán a szénerőművek nagyobb részt kaptak az energiamixben

Az ellátásbiztonsági problémák elsősorban a megújulók ingadozó villamosenergia termelése kapcsán adódnak.

• a villamosenergia ellátás sajátossága, hogy a termelésnek és a fogyasztásnak szinkronban kell lenni, tehát a termelésnek

• igazodnia kell a fogyasztáshoz, ez a nap- és szélerőművek esetében komoly un. rendszerirányítási plusz feladatot jelent, a német energia fordulat miatt a szomszédos Lengyelországnak illetve Csehországnak gondot jelent az, hogy a német villamos hálózat túlterheltsége miatt az ő hálózatukban káros jelenségek, un. áramhurkok jelentek meg

• említendő még a megnövekedett energia tárolási igény is, költségvonzatával együtt, amely szintén megoldásra vár Németországban.


Hazánkra nézve is levonhatók tanulságok: a megújuló energiaforrások alkalmazása a jövő útja, a tisztább élhetőbb környezet megteremtésének egyik feltétele, azonban a hirtelen – egyes vélemények szerint pánikszerűen – meghozott intézkedések, nem várt gondokat szülhetnek.

A nukleáris energia alkalmazásáról egy ideig nem mondhatunk le, mindezt azonban a legnagyobb körültekintéssel kell megtennünk, ezért is megnyugtató, hogy a Paks II. esetében a kormányfő - Süli János személyében - a beruházásért felelős minisztert nevezett ki.

(Kékesi Márton környezetvédelmi szakértő)






Újabb energiatakarékossági pályázatok

Február végén újabb energiatakarékossági pályázatok jelennek meg – mondta Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára kedden az M1 aktuális csatornán.

Arra készülnek, hogy a keretet majd újból emelni kell a nagy érdeklődés miatt – jelezte. Közlése szerint a vissza nem térítendő támogatáson belül lesz hűtőgép- vagy mosógépcsere-program, illetve kazán és kéménycsere pályázat.

A visszatérítendő támogatást majd komplett felújításokra írják ki február végén, igényelhető világításkorszerűsítésre, fűtéskorszerűsítésre, épület felújításra, amit lakóközösségek, lakások, társasházak, családi háztulajdonosok, magánszemélyek kérhetnek – sorolta.
Emlékeztetett: eddig hét programterületen – például mosógép, hűtőgép, ingatlan felújítások – lehetett vissza nem térítendő támogatásra pályázni, mintegy 120 ezer család pályázott sikeresen, több mint 23 milliárd forint támogatásra. A legtöbben a hűtőgép programra jelentkeztek – mondta.
(Forrás: MTI)

A Polgári Kisgazdák fontosnak tartják, hogy a Kormány kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatást nyújt majd világításkorszerűsítésre, fűtéskorszerűsítésre, épület felújításra. A hitel igénylése előtt azonban érdemes tájékozódni.
A ma már egyre inkább elterjedt napelemes technológia telepítésével kapcsolatban nem árt néhány fontos szempontot figyelembe venni. Az előnyök között mindenképpen említendő, hogy az egyszeri beruházási költség előteremtése után, már nem vagyunk a hálózati rendszereket üzemeltetőktől, elektromos energiaszolgáltatóktól függő helyzetben. A karbantartási igény minimális, a mai rendszereket mintegy 25 – 30 évre tervezik.
Két lehetőség közül lehet választani, az egyik az un. sziget üzemmódú, a másik a hálózatra tápláló rendszer. A sziget üzemmódú rendszer telepítését ott érdemes megfontolni – tanyaépületek, egyes üdülőhelyek – ahol a hálózatra való csatlakozás jelentős költséggel jár. Ebben az esetben azonban akkumulátorok telepítése is szükséges, ami egyfelől karbantartást igényel, másfelől növeli a költségeinket.

A villamos elosztóhálózatra kapcsolt rendszer esetén nem szükséges az akkumulátorok telepítése és érdemes az un. „ad-vesz” mérőórát felszereltetni. Ha kevesebbet termel a mi rendszerünk, akkor sem maradunk áram nélkül, mert ezt a szolgáltató biztosítja. Ha tehát kevesebbet termelünk, mint fogyasztunk, akkor természetesen mi fizetünk a szolgáltatónak, ha többet termelünk, mint fogyasztunk, akkor a szolgáltató fizet nekünk.

Azonban érdemes a beruházáskor meggondolni, hogy a kétféle ár különbözik!
A mi többlet termelésünkkor a szolgáltató kevesebbet fizet nekünk, mint amit nekünk kell, ha tőlük veszünk. A pályázat kiírása után, szakértőink segítségével további gyakorlati kérdéseket is megvizsgálunk.
(Kékesi Márton szakértő)





Konferencia a fenntartható fejlődésért

Az Országgyűlés felsőházi termében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége rendezésében konferenciát tartottak a „Fenntartható fejlődési célok megvalósítása Magyarországon” címmel.

A konferencián előadást tartott többek között V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára, Bencsik János, Fidesz - Magyar Polgári Szövetség országgyűlési képviselője valamint Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatója.
A Polgári Kisgazdák részéről Kékesi Márton és Dani Attila voltak jelen.

A konferencia témája az ENSZ által másfél éve elfogadott - az új fenntartható fejlődési keretrendszert tárgyaló „Agenda 2030” program célkitűzéseinek ismertetése volt. A program tervei szerint nemzetközi, regionális és nemzeti szinten is szükséges, hogy a különböző szereplők – kormányzat, vállalatok, tudomány, civil szervezetek – együtt dolgozzanak a programban található 17 cél és 169 feladat megvalósításáért.

A Polgári Kisgazdák álláspontja szerint is fontos megismernünk a célokat és részt vállalni a nemzetközi feladtok, problémák megoldásában. Az egyes elvégzendő feladatok rangsorolásánál azonban előre kell vennünk azokat, amelyek elsősorban minket - hazánkban és a Kárpát-medencében - érintenek.

Külön figyelmet érdemel az a célkitűzés, hogy a jövedelemszerzés feltételeihez mindenki egyenlő eséllyel férjen hozzá. A Polgári Kisgazdáknak különösen fontos, hogy a termőföld és az erdő tulajdonszerzésével kapcsolatban is meglegyenek a fentebb említett egyenlő esélyek.

(Kékesi Márton szakértő)




Fenntartható közlekedés


Alapítványunk szervezésében 2016. december 1-én került sor a fenntartható közlekedés témakörében tartott műhelybeszélgetésre.
A szakmai műhelybeszélgetés célja, megalapozott ajánlásokat tenni a fenntartható közlekedés, a környezetvédelem témakörében a döntéshozóknak.


Dr. Bartal Sándor a vasúti közlekedés jövőjéről beszélt. Többek között elmondta, hogy hosszú távon a vasúti közlekedés minél nagyobb súlyú szerepvállalása kívánatos, mivel a vasút területkímélő, hazai hálózata adott, vonalai Budapesten a városközpontba vezetnek. Továbbá, a vasút a közúthoz képest 5-8-szor kevesebb energiát igényel azonos tömeg elszállításához. A villamos vontatás nincs a kőolajhoz kötve, sőt az alternatív energiaforrásokra is ráépíthető.

Majd Kisteleki Mihály következett, előadásában átfogó képet adott a magyar vasút, valamint a kötöttpályás közlekedés Budapesti fejlesztési lehetőségeiről:
- A személyszállításban paradigmaváltásra van szükség, kínálati szolgáltatást kell biztosítani. Szükséges az infrastruktúra fejlesztése, a kapacitásnövelés valamint az állomások akadálymenetesítése.
- Iparvágányok, intermodális csomópontok kiépítése, az áruszállításban a hálózat szabad végeinek kiajánlása iparfejlesztési célokra.

Dr. Paál Sándor a közlekedés jelentőségét emelte ki a Kárpát-medence élelmiszergazdaságában. „A Kárpát-medence természet-földrajzi egység, oktalan feldarabolása gazdasági hátrányokhoz vezetett. Kárvallottjai a Kárpát-medencében élő népek. A XXI. században fel fog értékelődni az élelmiszertermelés szerepe. A Kárpát-medencében élő népeknek a gazdasági érdekközösség alapján érdemes együttműködniük egy versenyképes agrárium létrehozásában.”

A felvezető előadások után kötetlen eszmecsere folyt.

A műhelybeszélgetésen részt vettek:
Eur. Ing. Kisteleki Mihály, Prof. Dr. Zobory István, Várkonyi Sándorné - BME, Eur. Ing. Dr. Bartal Sándor, Dr. Paál Sándor, Polyák József – KPE, Kemény Attila – GTTSZ, Kékesi Márton, Vargha Ildikó - Zöld Áramlat Alapítvány






















Konzultáció a hazai öntözési rendszerekről

2016. június 14.

Egy nem reprezentatív felmérés alapján tízből kilenc gazda szívesen öntözne, de a jogszabályi környezettel nincs tisztában, vagy nincs öntözőberendezése, esetleg nem áll rendelkezésre a földje szélén olyan vízfolyás, amiből öntözővizet tudna kiemelni. A gazdálkodók többsége az öntözésfejlesztés legnagyobb gátjának a hiányosan kiépült csatornahálózatot tartják. Az öntözővízhez való hozzáférést azonban nemcsak a hiányos vagy hiányzó vízművek akadályozzák, hanem az is, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás hosszadalmas és költséges, sok esetben pedig pontatlanságok késleltetik a vízügyi engedélyek kiadását.
Az igénybejelentők száma arra enged következtetni, hogy adott esetben vállalnák az önrész megfizetését is. Megközelítőleg 200 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai öntözhető mezőgazdasági területet érdemben bővíteni lehessen. Minderre tekintettel az üzemen belüli és kívüli beruházásokhoz megfelelő hazai és uniós források, jól működő pályázati konstrukciók szükségesek. Fontos tehát, hogy a fejlesztések megvalósítását a 2014-2020-ra szóló Vidékfejlesztési Program (VP), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatási forrásainak hozzárendelésével segítsük.
Az öntözéshez kapcsolódó létesítmények üzemeltetése csak érvényes vízjogi engedély birtokában végezhető, a létesítmények jellege határozza meg az engedélyeztetés típusát. Engedélyeztetési szempontból három öntözéstípust különböztetünk meg: egynyári, öntözés felszíni vízből, öntözés felszín alatti vízből.
Mind az engedélyeztetés idejét, mind a költségeit tekintve az egynyári öntözés a legegyszerűbb öntözési forma. A vízjogi üzemeltetési engedély abban az esetben adható, ha a kérelemben megjelölt, ugyanazon helyrajzi számú területre, illetve ugyanazon helyrajzi számú területen belüli részterületre korábban öt éven belül egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kiadására nem került sor. Az engedély lekérésekor érdemes alaposan megfontolni az öt éves időkorlátot.



Adatszolgáltatás és egyeztetés


Mindennapi életünkben elsőrendűen fontos, hogy megbízhatóan működjenek a közműszolgáltatásokért felelős cégek. A megbízható működést – ezen belül is kiemelten az energia ellátás biztonságát hívatott szolgálni az a törvényjavaslat, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) jogkörét bővíti.

A hivatal feladata – egy korábbi közleménye szerint - a többi között az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályok előkészítése, az előírások teljesítésének ellenőrzése, továbbá felel a földgázellátás biztonságos és hatékony működéséért is. A feladatok ellátásához elengedhetetlen, hogy a hivatal pontos adatokkal rendelkezzen a felügyelete alá tartozó társaságok működéséről. Ezért törvény hatalmazza fel, hogy a társaságoktól eseti és rendszeres információszolgáltatást kérhessen.

Mindezek mellett az adatgyűjtés nagy szerepet játszik a kormányzati döntések előkészítésében, ezért kiemelten fontos, hogy az energiaipari cégek a határidőt betartva, a valóságnak megfelelő adatot küldjenek a hivatalnak.
Fentebb említett törvényjavaslat (az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása) további felhatalmazást kíván adni a hivatalnak. Az eddigi felügyeleti jogkör mellett, az úgy nevezett e-közmű (elektronikus közműnyilvántartás) üzemeltetéshez szükséges adatokat is szolgáltatniuk kell a cégeknek.
Az e-közmű feladata cím, illetve helyrajzi szám alapján egy adott földrészlet közművezetékkel való ellátottságáról és azok elhelyezkedéséről információ szolgáltatása.

Kékesi Márton
Környezetvédelmi szakértő





ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlés Nairobiban

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár képviselte hazánkat az ENSZ második Környezetvédelmi Közgyűlésének (UNEA2) magas szintű szakaszán Nairobiban, 2016. május 26-27. között.

Az ENSZ-ben betöltött szerepe miatt az UNEA2 mérföldkőnek tekinthető az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) tekintetében, illetve a 2015-ben elfogadott Agenda 2030 fenntartható fejlődés keretrendszer, és annak fenntarthatósági céljai (SDG) teljesülése folyamatában. A Közgyűlésen az ENSZ tagállamainak környezetvédelemért felelős miniszterei és vezetői, az érintettek széles körét képviselő csoportok, az ENSZ és egyéb releváns szervezetek főtisztviselői és szakértői, a fejlesztéspolitikával foglalkozó intézmények, a tudományos és üzleti élet, valamint a civil szféra képviselői vettek részt. A Közgyűlés magas szintű szakaszának két kiemelt témaköre az Agenda 2030 környezeti dimenziójának megvalósítása, valamint a környezet és egészség összefüggésrendszere volt, melynek mottója: „Egészséges környezet, egészséges emberek”.

A Közgyűlés több mint húsz határozatot hozott. Egyebek mellett a vadon élő növény- és állatfajok illegális kereskedelme, a fenntartható termelés és fogyasztás, az élelmiszerpazarlás, a környezeti oktatás és szemléletformálás, a klímaváltozás, a vegyianyagok és hulladékok, a tengerek és a biológiai sokféleség védelme témaköreiben. Az eseményen jóváhagyták az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) középtávú stratégiáját és kétéves munkaprogramját is.

V. Németh Zsolt a közgyűlés környezet és egészség témájú szakaszában elmondott felszólalásában méltatta a témában bemutatott globális jelentést. Felhívta a figyelmet az ENSZ EGB Víz és Egészség Jegyzőkönyve alkalmazhatóságára, a 2016 novemberében sorra kerülő második Budapesti Víz Világtalálkozóra és kiemelte a levegőminőség egészségre gyakorolt hatásának jelentőségét. Jelezte egyúttal elkötelezettségünket a hazai levegőminőség javítása iránt, úgy a szálló por (PM10 részecskék) csökkentésére kidolgozott országos program, mint a társadalom tudatosságának növelésére megvalósított intézkedések, köztük a „Fűst okosan” kampány által. Kitért a légszennyezés határon átterjedő hatásaira, a kapcsolódó nemzetközi együttműködés fontosságára és hangsúlyozta Magyarország elkötelezettségét a vonatkozó nemzetközi kötelezettségek teljesítése iránt. A kenyai környezetvédelmi miniszter asszonnyal folytatott megbeszélése során elismerését fejezte ki Kenya következetes kiállásáért és fellépéséért a vadon élő állatok kereskedelme ellen, utalva Kenya ez év április végi látványos akciójára is, amikor 105 tonna elkobzott elefántagyarat és 1,35 tonna orrszarvú szarvat égettek el, ezzel jelezve, hogy azok csak akkor képviselnek értéket, ha az állatok viselik. V. Német Zsolt tájékoztatta a miniszter asszonyt arról, hogy Magyarország is következetesen betartja a CITES egyezmény előírásait: nemrég közel 700 görög teknőst szállítottunk vissza eredeti élőhelyére, Bulgáriába és folyamatban van 70 csempészett jákó papagáj afrikai élőhélyre történő visszaszállításának megszervezése is.

A kenyai látogatás kapcsán magyar borkóstolóval egybekötött hungarikum bemutatóra is sor került Magyarország Nairobi Állandó Képviselete és az FM szervezésében, melyet nagy érdeklődés mellett V. Németh Zsolt államtitkár és Máthé László nagykövet nyitott meg. Diplomáciai testületek és üzletemberek ismerhették meg a hungarikumok rendszerét, a legkiválóbb magyar élelmiszereket, kézműves termékeket és turisztikai célpontokat.


FM Sajtóiroda



Hulladékgyűjtés

Április 3-án, Zöld Áramlat Alapítvány önkéntes munkatársai több helyszínen is megtisztították környezetüket, sok zsáknyi szemetet, eldobált hulladékot szedtek össze.





Az Energiatudatos Társadalom Kialakításáért

Országos Energiahatékonysági, Energiatakarékossági Rendezvény. 2016. március 24.

Alapítványunk részt vett „Az Energiatudatos Társadalom Kialakításáért” GTTSZ konferencia szervezésében és előkészítésében.

A konferencia témája: Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?

www.gttsz.hu





Workshop

Kővágóörs- Pálköve 2016. január 30.

Téma: A Balaton-felvidék illetve Veszprém megye munkahely teremtési lehetőségei, tekintettel az idegenforgalom által kínált lehetőségekre, valamint a szociális szövetkezetek létrehozásának feltételei a megyében.

Meghívottak: Papp Tamás, a Veszprém megyei közgyűlés tagja, Dr. Paál Sándor vízügyi szakértő, Sör László a Sümegi szociális szövetkezet részéről, Tábori Ferenc Hárskút polgármestere, valamint Rácz Tamás, élelmiszeripari szakember.

A résztvevők véleménye következetesen az, hogy a kis lélekszámú településeken élők számára fontos lehetőséget képes adni a szociális szövetkezeti forma. Ehhez a Magyar Állam a termőföld-vagyonából termőföldet, az alapfokú oktatás pedig mezőgazdasági alapismereteket tud helyben adni.





Atomenergia = Ellátásbiztonság



A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének Energia Tagozata

2015. november 12-én csütörtökön

"Atomenergia = Ellátásbiztonság"

címmel konferenciát tart Budapesten.

A 10.00 órakor kezdődő rendezvény helyszíne:
"Eötvös 10" Kulturális Színtér, földszinti színházterme.
(1067 Budapest, Eötvös u. 10.)

A konferencián a részvétel ingyenes, csak regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni az alábbi e-mail címen lehet: gttsz@gttsz.hu

Program:

10.00 – 10.05 Megnyitó
HATVANI GYÖRGY , a GTTSZ Energiatagozatának elnöke, a konferencia levezető elnöke

10.05 – 10.25 „Az atomenergia szerepe a Nemzeti Energia Stratégiában”
Előadó: DR. ARADSZKI ANDRÁS , a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára

10.25 – 11.00 „A paksi kapacitás-fenntartási projekt jelenlegi helyzete
Előadó: Prof. DR. ASZÓDI ATTILA kormánybiztos

11.00 – 11.25 „Az atomerőmű jövőképe és stratégiája”
Előadó: HAMVAS ISTVÁN , az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója

11.25 – 11.50 Kávészünet

11.50 – 12.10 „A kapacitás-fenntartási projekt a nukleáris biztonsági hatóság szemszögéből”
Előadó: HULLÁN SZABOLCS , az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese

12.10 – 12.30 „A radioaktív hulladékok kezelésének kérdései”
Előadó: DR. KEREKI FERENC, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (RHK) ügyvezető igazgatója

12.30 – 12.50 „Civil mozgalmak és az atomenergia”
Előadó: DR. JÁROSI MÁRTON , az Energiapolitika 2000 Társulat elnöke

12.50 – 13.00 A konferencia értékelése, zárszó
HATVANI GYÖRGY , a konferencia levezető elnöke

13.00 Büfé

A konferencia helyszínének megközelítése:
az M1-es, illetve a 4-es, 6-os villamos Oktogon megállójától gyalogosan.

Szeretettel várjuk az érdeklődőket!





Sikeresen működik a pécsi biogázerőmű

2015. október 27. 18:17 Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

Sikeres volt a kilenc hónapos próbaüzem, jól működik Tettye Forrásház biogázerőműve. Megnéztük a tudományos-fantasztikus filmekbe illő üzemet.

Ha nem lennének olyan komoly biztonsági intézkedések, simán kibérelhetnék a filmesek a Tettye Forrásház biogázerőművét – ennél tökéletesebb helyszínt ugyanis nehéz lenne találni egy tudományos-fantasztikus filmhez. A város szélén álló üzemet persze nem ezért látogattuk meg: az apropót az jelentette, hogy hivatalosan is véget ért a próbaidő, minden a legnagyobb rendben, így egy, a zöld gondolkodásba maximálisan belesimuló hellyel gazdagodott Pécs városa. A szakemberek elmúlt hónapokban beüzemelték, finomhangolták a technológiát, az erőmű pedig bekapcsolódott a szennyvíztelep technológiájába.

A 2,1 milliárd forintos, európai uniós és magyar pályázati támogatást élvező projekt célja az volt, hogy szennyvíziszapból, éttermi hulladékokból, cefréből, és egyéb hulladékból biogázt állítanak elő, amelyből aztán áramot termelnek.

Rengeteg tonna szennyvíziszap tisztul
 
A sajtótájékoztatón elhangzott: a kilenc hónapos alatt naponta átlagosan 5500 köbméternyi biogáz képződött, 63%-os metántartalommal - ez azonban csak a próbaidőre vonatkozik, a jövőben a 7500 köbmétert is elérhetik. A biogáz egy duplafalú, 3800 köbméteres gáztározóban tárolják, ahonnan folyamatosan kerül a gázmotorokba. Érdemes megemlíteni, hogy a biogáz-üzem komoly környezetterhelés alól mentesíti a régiót: a Dél-Dunántúl szennyvíziszap-gondjának megoldásához nagyban hozzájárulva már a próbaüzem alatt 16 szennyvíztisztító-telepről érkező iszapot ártalmatlanított, összesen 2500 tonnát, a helyi szennyvíziszap pedig 138.500 tonnát tett ki.

Egyre több lesz a zöldprojekt Pécsett

Kis túlzással hetente számol be lapunk olyan pécsi projektekről, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a környezettudatos gondolkodáshoz. Páva Zsolt polgármestert a már zajló és a várható beruházásokról kérdeztük.

– Szerencsére tényleg sok ilyen program zajlik a városban. Ide sorolható a mostani biogáz-projekt, a Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program, a Pannonpower erőműjében is egyre hangsúlyosabb a bio-gondolkodás, de említhetném az elektromos buszokat is, s tervezzük töltőállomások beüzemelését elektromos autókhoz. Ez hosszú távon azt is szolgálja, hogy a jövőben így újra indulhatunk a Európa Zöld Fővárosa címért.

http://www.bama.hu/



Nagykanizsa és a fenntarthatóság

Nagykanizsa és a fenntarthatóság – Fenntarthatósági törekvések az oktató-nevelő munkában

Nagykanizsa, regionális konferencia - 2015. április 17.






Nagykanizsa város polgármestere meghívására Dr.Turi-Kovács Béla - az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke - előadást tartott azon a regionális konferencián, melynek témája a fenntartható fejlődés volt. Az oktató-nevelő munkában a szemléletformálás, a fenntartható fejlődés és ezen belül a környezetvédelem témaköre komoly jelentőséggel bír.

Dénes Sándor polgármester úr köszöntőjében elmondta, hogy az a határon átnyúló program, melynek a keretében a konferencia is megrendezésre kerül, kiemelt figyelmet kapott a város vezetése részéről.

Nagykanizsa és térsége országgyűlési képviselője, Cseresnyés Péter is köszöntötte a résztvevőket, mint elmondta: örömmel vesz részt a rendezvényen és támogatja azt.

Benedek Miklós a város környezet- és klímavédelmi megbízottja prezentációjában ismertette a „ Helyi szervezetek a millenniumi fejlesztési célok érdekében – Európa további fejlesztése” projektet, melyben Nagykanizsa is részt vesz, a konferenciára is e projekt keretében kerül sor.

Dr. Turi-Kovács Béla előadásában azt emelte ki, hogy a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés szempontjai hangsúlyosan kell, hogy megjelenjenek a jövő tervezésében.

Egyúttal bemutatta a jelenlévő Kékesi Mártont- a Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány szakmai vezetőjét. Mint elmondta az alapítvány országos szinten is foglalkozik - szervezi és koordinálja – ezt a szemléletformáló munkát.

A továbbiakban Körmendi Viktória intézményvezető a „Fenntarthatóságra törekvés a Zöld Bölcsődékben” címmel tartott előadást, majd Erdős Klára intézményvezető „ Zöld Óvoda mint módszertani központ” ismertetője következett.

A Miklósfai általános iskola példáján a résztvevők betekintést kaptak a fenntarthatósági törekvésekkel az iskolákban, Tomity Mária Tünde tankerületi igazgató és munkatársa segítségével.

A „Szakképzés és fenntarthatóság” című előadásban Mérksz Andor ügyvezető igazgató – Nagykanizsa és térsége TISZK Nonprofit Kft. – bemutatta azt az úttörő kezdeményezést, amely keretében „Megújuló energiagazdálkodási technikusok” képzését indították el.






Kékesi Márton a Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány szakmai vezetője



Dombház, de miért is?



Egy átlagostól eltérő építkezést sokszor elérhetetlennek titulálnak egy átlagember számára, a luxussal teszik egyenlővé, holott ez a fajta építkezés, éppen nem a fényűzésről szól. Azt mondják dombházat építünk. Mi azt mondjuk, az otthonunkat építjük.

Dombházat építeni annyit jelent, mint zavartalanul, békésen együtt élni a természettel, miközben a természet minden adottságát maximálisan ki tudjuk használni, anélkül, hogy kizsigerelnénk azt. Egy dombház szigetelését például maga a föld adja. Egy szigetelő anyag sem képes ekkora hőtartásra mint a föld. A téli hónapokban gyakorlatilag ez néhány ezer forintos rezsiköltséget jelent, nyáron pedig nincs szükség légkodira, ventilátorokra.
Úgy véljük, a világ lassan vissza fog fordulni a természethez és újra megtanul együtt élni, lélegezni, együtt munkálkodni vele és nem ellene. Ez az építkezés efelé a világ felé nyit. Célunk megmutatni, hogy létezik energiatudatos építészet, melyben a megújuló energiák hasznosítására kiemelt hangsúlyt fektetünk, miközben egy élhetőbb és fenntartható otthon működését hozzuk létre.

Dani Attila

Ha érdekli ez a fajta építkezési mód, tartson velünk és a www.dombhaz.eu oldalon kövesse nyomon munkánkat, engedje, hogy közelebb hozzuk Önhöz ezt a sokoldalú és emberléptékű építkezést.










Zöld Áramlat Közhasznú Alapítvány